A cipőmnek se sarka, se talpa

A cipőmnek se sarka, se talpa,
eltáncoltam a nagya vigadóba.
Lesz még annak sarka is, talpa is,
lesz szeretőm szőke is, barna is.



A csitári hegyek alatt régen leesett a hó

A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.
Azt hallottam, kisangyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engemet?
Így hát, kedves kisangyalom, nem lehetek a tied.

Amoda le van egy erdő, jaj de nagyon messze van,
Közepibe, közepibe két rozmaringbokor van.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Így hát kedves kisangyalom, tied leszek valaha.

Amott látok az ég alatt egy madarat repülni,
De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni,
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mond meg az én galambomnak, ne sirasson engemet!



A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár

A malomnak nincsen köve mégis lisztet jár,
Még is lisztet jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.

Adjad rózsám a kezedet, forduljunk egyet,
Forduljunk egyet,
Aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet,
Aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet.

Volt nékem egy szép szeretőm, de az olyan volt,
De az olyan volt,
Ha egy nap nem láttuk egymást, mindjárt beteg volt,
Ha egy nap nem láttuk egymást, mindjárt beteg volt.



A paniti gyásztemető, dróttal van bekerítve

A paniti gyásztemető, dróttal van bekerítve,
Közepébe, közepébe van a babám temetve.
A sírjára rászállott egy búsgerlice madár, onnan integet,
Szakítsátok, ha tudjátok százfelé a szívemet.

A paniti bíró lánya sírva fekszik az ágyba,
Kilenc orvos vizitálja, baját mégsem találja.
A tizedik édesanyám, gyújtsátok meg a gyergyát, mert én meghalok,
Nincs szeretőm a faluba, a legárvább én vagyok.



A paniti híres utca

A paniti híres utca
Cimbalommal van kirakva.
Ha mégegyszer végigmegyek rajta,
Nótát ver a csizmám sarka.

Erre gyere, ne menj arra,
Erre jobb az út, mint arra.
Erre gyere szívem a párja,
Adj egy csókot utoljára.

Páros csókot nem adhatok,
Nem a te szeretőd vagyok,
Páros csókot csakis annak adok,
Kinek a babája vagyok.



A paniti sudár torony, jaj, de messzire ellátszik

A paniti sudár torony, jaj, de messzire ellátszik,
tetéjbe a négy sarkába, négy szál rozmaring lehajlik.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra
lehajtom a bús fejemet, a rózsám ölelő karjára.

Este van már késő este, kilencet ütött már az óra
az én kedves kis angyalom, mégse jött el a fonóba.
Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret.
így hát kedves kis angyalom, tiltva leszek én te tőled



Akkor szép az erdő mikor zöld

Akkor szép az erdő mikor zöld,
Mikor a vad galamb benne költ.
Olyan a vad galamb mint a büszke lány,
Sírva jár a legények után.

Elvágtam az újjam de nem fáj
Fügefa levelét tettem rá
Fügefa levele jaj de harmatos
Alacsony a babám de csinos.

Érik a ropogós cseresznye,
Viszek a babámnak belőle,
Viszek a babámnak, csuhaj, belőle,
Ha beteg, gyógyuljon meg tőle.

Lyukas a kalapom teteje
Kilátszik a hajam belőle
De én azt szégyellem legény létemre,
Mert, lyukas a kalapom teteje.

Lyukas az istállóm teteje,
kilopták a lovam belőle.
Kilopták a lovam, a sárga csikót,
nem az a szeretőm, aki vót.



Úgy akartalak szeretni ne tudják

Úgy akartalak szeretni ne tudják,
irigyeim kivilágosították.
Kivilágosították a szívemet,
nem akarják babám, hogy szeresselek.

Barna kislány mért vagy olyan szomorú,
fejeden a mennyasszonyi koszorú.
Jer ide, hogy szakajszak egy virágot,
felejtsem el a te régi jóságod

Verd meg Isten azt a jó édesanyát,
aki gazdag emberhez adja lányát.
Mert a gazdag üti, veri, rongálja,
de a szegény megöleli s csókólja.



Új a csizmám a szegre van felakasztva

Új a csizmám a szegre van felakasztva
Sarkantyúját belepte a rozsda
Összeverem olyan betyár módra
Mind egy szálig lepereg a rozsda róla.

Új a szűröm, a szegre van felakasztva,
Gyere, babám, akaszd a nyakamba.
Így is, úgy is ott annak a helye,
Még az éjjel betakarlak babám vele.



Az én rózsám rózsaszín szoknyája

Az én rózsám rózsaszín szoknyája,
rászállott a harmat annak aljára.
Gyere rózsám szedd le róla a harmatot,
bús szívemről nehéz búbánatot.

Budapesti vasútállomáson,
Áll gőzös áll a negyedik vágányon.
Az elsőnek, jaj de füstöl a kéménye,
Azon visznek a magyar határszélre.



Az paniti torony tetejébe

Az paniti torony tetejébe,
Rászállott egy holló feketébe.
Látod babám, az is minket gyászol,
El akarnak, de nem lehet tíltani egymástól.

Az paniti csuhaj hármas határ,
Bolond az ki, fiatal lányhoz jár.
Lám én bizony menyecskéhez járok,
Ibolyaszín paplan alatt hálok.



Áll a hajó a Balaton vízébe

Áll a hajó a Balaton vízébe,
Megakadt egy csipkebokor tövébe.
Csipkebokrot ki kell vágni,
A hadihajónak meg kell állni,
Hadd tudjon a kisangyalom beszállni.



Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon

Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon.
Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom.
Ott lakik a városban, a harmadik utcában.
Piros rózsa, kék nefelejts, ibolya virít az ablakában.

Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek.
Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek.
Lovam hátán seje haj, félre fordul a nyereg,
A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.



Ősszel érik babám a fekete szőlő

Ősszel érik babám a fekete szőlő,
Te voltál az igazi szerető.
Bocsáss meg, ha vala valaha vétettem,
Ellenedre babám rosszat cselekedtem.

Kinek varrod babám azt a szép jegykendőt?
Néked varrom, hogy legyél szeretőm.
Négy sarkába négy szál fehér rozmaringot.
Közepibe babám, hogy szeretőd vagyok.



Összefolyik a kis Tisza a Dunával

Összefolyik a kis Tisza a Dunával,
Összeillik a szőke a barnával.
Mit bánom én, hogyha illik, hogyha nem is,
Barna a babám, barna vagyok magam is.

Vékony héja van az aradi almának,
Két szép szeme van a kedves babámnak.
Két szép szemét nem tudom elfelejteni,
Így jár az, aki igazán tud szeretni.



Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére

Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére,
Menjen el a legszebb lányhoz a falu végére.
Mondja meg a legszebb lánynak, el akarom venni,
Kérdezze meg, akar-e a feleségem lenni!

Édes fiam azt a kislányt vesd ki az eszedből.
Nem érdemli, hogy te szeressed szívedből, lelkedből.
A minap is azt üzente: szebb is, jobb is kérte,
Édesanyám, fáj a szívem, majd meghalok érte.



Édesanyám nádfedeles háza

Édesanyám nádfedeles háza,
Kiskapuja régen be van zárva.
Nyisd ki anyám, nyisd ki, nemsokára,
Jön a fiad végleg szabadságra,



Édesanyám, adjon Isten jó estét

Édesanyám, adjon Isten jó estét,
Hazahoztam ezt a barna menyecskét.
Nem azért, hogy szerettem,
Szegény vagyok, gazdagságot kerestem.

A rucának, miért sáros a tolla?
A babámnak, mitől nőtt meg a hasa.
Egye fene rucáját,
Hazamegyek s megeszem a zuzáját.



Én Istenem adj egy csodát

Én Istenem adj egy csodát,
Huszasokból szénabuglyát.
Tetejébe százasokat,
Hadd mulassam ki magamat.

Ha kimegyek a tanyára,
Rálépek egy szalmaszállra.
Szalmaszállról, szalmaszállra.
Vágyik szívem a barnára.

Elveszek egy cigány leányt,
Élek vele, míg a világ.
Mennyi cigány, mind sógorom,
Muzsikásra nincsen gondom.



Érik a ropogós cseresznye

Érik a ropogós cseresznye
kérik a lovamat cserébe
én a lovamat cserébe senkinek sem adom
avval megyek a harctérre csárdás kisanyalom
így akar úgy akar nem akar szeretni a galambom

Érik a ropogós cseresznye
kérik a szívemet cserébe
én a szívemet cserébe senkinek sem adom
hazamegyek ölelem a csárdás kisanyalom
így akar úgy akar így akar szeretni a galambom

Érik a ropogós cseresznye
kérik a fegyverem cserébe
én a fegyverem cserébe senkinek sem adom
avval vesszük vissza Erdélyt csárdás kisangyalom
így akar úgy akar nem akar szeretni a galambom



Befogom a lovam, befogom a lovam

Befogom a lovam, befogom a lovam a zöldre festett kis kocsimba.
elviszem a búzám, elviszem a búzám a paniti gÅ‘zmalomba.
Megkérem a lisztes molnárt Å‘rölje meg a búzámat,
így is más öleli, úgyis más öleli odahaza a babámat.

Fekete cserepes, három emeletes a paniti bíró háza,
sírva sétál benne, sírva sétál benne, a paniti bíró lánya.
Minden lánynak van babája kivel mulat a csárdába,
sej csak az enyém, csuhaj csak az enyém, hervad el a kaszárnyába.



Csend van a faluba, alusznak a lányok

Csend van a faluba, alusznak a lányok,
Csak egy kis ablakba látok még világot.
Barana kislány levelet ír messze idegen országba,
Katona babáját várja szabadságra.

Mikor kicsi a lány a babával játszik,
Ha felnövekedik legény után vágyik.
Gondja van a szép ruhára, meg a csinos járására,
Csókot ad a legény piros ajakára.



Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok

Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok
A szegény legénynek utat mutassatok
Mutassatok utat, a szegény legénynek
Nem találja házát a szeretőjének.

Istenem, Istenem édes jó Istenem,
Mikor lesz énnékem szép szabad életem.
Akkor lesz énnékem szép szabad életem,
Mikor a babámat kedvemre ölelem.

Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom
Nem seper már többé az én gyönge karom
Sepertem eleget, seperje még más is
Öleltem a babám, ölelje még más is.

Bort iszik a legény piros az orcája
Azt hiszik a lányok, hogy pünkösdi rózsa
Ne higgyétek lányok nem pünkösdi rózsa
Hanem a szerelem lángja lobog rajta.

Este van, este van, de nem minden lánynak,
Csak annak, akihez a legények járnak.
Hozzám nem jár senki, nékem nincs is este,
Csillagos az égbolt, kék színre van festve.



Czirjék Elek, Szombat Gyuri

Czirjék Elek, Szombat Gyuri,
Laposnyára szoktak járni.
Bükkfát raktak a vagonba,
Öt mázsát adtak a boltba,
Húzd rá, tedd rá, te cigány.

Ha az Isten, csodát tenne,
A falunkba vásár lenne.
Minden asszony hozzám jönne,
Cellert, murkat tőlem venne,
Húzd rá, tedd rá, te cigány.



De szeretnék hajnalcsillag lenni

De szeretnék hajnalcsillag lenni,
Babám ablakába beragyogni,
Beragyognék hozzája hajnalba,
Csókot kérnék tőle utoljára.

Sarkon van egy özvegyasszony háza,
Abba van a lánya vetett ágya.
Benne van a selyem ágytakaró,
Ez a kislány de kedvemre való.

Szánom, bánom, amit cselekedtem,
Hogy tevéled szerelembe estem,
Szerelembe nem estem csak szóba,
Sajnálom, de nem tehetek róla.

Szánom, bánom, hogy megházasodtam,
Legénységem gyászba borítottam.
Mert már nékem nem szabad szeretni,
Nem szabad a szép lányt megölelni.



Debrecenbe kéne menni

Debrecenbe kéne menni
pulykakakast kéne venni
Megállj kocsis lyukas a kas!
Kiugrik a pulykakakas!

Debrecenben csoda esett:
két kis kakas összeveszett!
Én a kakasod nem bánom,
csak az enyémet sajnálom.



Egy asszonynak kilenc a leánya, nem győzi számlálni

Egy asszonynak kilenc a leánya, nem győzi számlálni,
Minden este kiáll a kapuba s elkezd kiabálni.
Erzsi Biri Sári Mariska Rozáli
Ella Bella Juci Karolina, gyertek vacsorálni.

Végig mentem a vásárhelyi utcán kacagtak a lányok,
Azt kacagták, hogy én minden este, csak egyedül járok.
Kacagjatok lányok vásárhelyi lányok,
Ha meglátnátok a paniti babám, sírva fakadnátok.



Elveszett a pincelakat

Elveszett a pincelakat,
Jaj de szép szeretőm akadt.
Sötét van, nem látok,
Gyere babám, gyújtsál világot.

Én meggyújtom a világot,
Te meg vesd le a szoknyádat.
Gyolcs ingben, kender gatyában,
Jól esik az álom az ágyban.
 



Ennek a kislánynak rövid a szoknyája

Ennek a kislánynak rövid a szoknyája
Mondtam az anyjának, varrjon fodrot rája
Azt mondta a kedves édesanyja, nem varr fodrot rája
Akinek nem tetszik a lánya, ne járjon utána

Kerek a káposzta, csipkés a levele,
Ennek a kislánynak nincsen szeretője,
Majd lesz még a káposztának csipkés a levele,
Leszek én a tavalyi babámnak igaz hű szeretője.



Enyed felől, Brassó felől jön egy személy vonat

Enyed felől, Brassó felől jön egy személy vonat,
Szolga bíró, nézz ki az ablakon.
Szolga bíró, tedd le a pennádat,
Ne keserítsd, ne szomorítsd az édesanyánkat.

Enyed felől, Brassó felől jönnek a huszárok,
Jaj de szépen szól a trombitájuk.
Egy közülük olyan szépen fújja,
Én a tied, te az enyém, úgy sem leszünk soha.



Dalszövegek száma: 121  |  Mutat: 0 - 30